Futurizmus (1909 - 1944) - vázlat

Az avantgárd művészet legharcosabb mozgalma, egy olasz író, Marinetti indította el. Célja: a múlt tagadása, a modern nagyvárosi élet, a mozgás dicsőítése. Elnevezése az olasz futuro (jövő) szóból ered, lényegét Az Első Futurista Kiáltvány (1909. február 20.) 9. pontja határozza meg legjobban: "Tisztán el kell söpörni minden elcsépelt és kopott témát, hogy ki lehessen fejezni a modern életnek az acél, a láz, a büszkeség és a száguldó gyorsaság életének törvényét."

Umberto Boccioni (1882 - 1916) az olasz festő, számos futurista művet hozott létre, szobrokat, festményeket egyaránt. A Folytonaossági formák a térben c. szobrán a lépő ember mozdulatsorát érzékeljük, a figura feslsőtestének előredőlésével a mozgás gyorsaságát érzékelteti alkotója.

(Letöltve innen...)

Festményeiben is a mozgást, mozdulatsorokat kelti életre Boccioni. Az utca erői c. képén a modern nagyváros éjszakai fényeinek hangulatát örökíti meg.

(Letöltve innen...)

(Letöltve innen...)

Giacomo Balla szintén olasz festőművész, eleinte portréfestő. Édesapja fotói voltak hatással mozgásábrázolással kapcsolatos festői kísérleteire. A kubista formákat a mozgás érzetével kapcsolta össze, a mozgás fázisait egyidejűleg ábrázolta.
Balla: Fecskék

(Letöltve innen...)

Órai bemutató itt...

Kubizmus (1907 - 1914) - vázlat

A kubista festészeti irányzat szintén a 20. század elejének egyik művészeti útkereső mozgalma volt. Gyökerei egyrészt Cézanne festészetében és a természeti népek geometrikus formákon alapuló szobrászatában lelhetők fel. A kubizmus szó a latin eredetű cubus (kocka) szóból ered, és ennek megfelelően az irányzatra a valóság tárgyainak mértani formákra bontása jellemző. A leegyszerűsített formák a rend és az állandóság ideáját testesítik meg. A kubista alkotásokra jellemző a szimultaneizmus (egyidejűség): egyszerre több nézőpontból megfestett képrészletek.
Az irányzat fejlődésével terjed el a kollázstechnika, melynek lényege, hogy a művész sokféle anyagot - textil, papír, fém - is felragaszt egy felületre.

Pablo Picasso (1881 - 1973)

(Letöltve innen...)

A modern festészet egyik legnagyobb, legismertebb alakja, Malagában, Spanyolországban született. Rajztehetsége korán megmutatkozott, szülei támogatták ilyen irányú tanulmányait. A madridi művészeti főiskola elvégzése után 1904-ben Párizsba költözött, ettől kezdve bontakozott ki önálló festészete.

A kubista festészet létrejötte neki köszönhető Az avignoni kisasszonyok c. műve az első kubista akotás. Alakjai mértani formákból épülnek fel, egyszerre több nézetből is ábrázolva. Néhány arc a képen afrikai törzsi maszkra emlékeztet.

(Letöltve innen...)

Kollázsa pl.:
Picasso : A gitár (1914)

Picasso a humanizmus eszméit képviselte; Guernica (1937) c. képével a fasizmus barbár, értelmetlen pusztításai ellen tiltakozott. A mű a német bombázók által földig rombolt spanyol falu tragédiájának állít emléket. Montázshoz hasonló, drámai hatású, hatalmas kép, erős fény-árnyék kontrasztokkal, mely kusza, torz, egymáshoz képest aránytalan figurákkal.

(Letöltve innen...)

Picasso egész életművére jellemző a folyamatos útkeresés, megújulás. Az 1950-es években rengeteg szobrot készített változatos anyagokból, különböző darabokból összerakva. Plasztikái inkább fémszerkezetek, amelyekbe szemétből vett elemeket is beleépített. Szellemes, sokrétű alkotások.

(Letöltve innen...)

A '60-as években a kerámiával, kerámiatálak készítéséval foglalkozott, amelyeket humoros figurákkal díszített.

(Letöltve innen...)

Egy másik jelentős kubista alkotó, Georges Braque (1882 -1963) először a fauvok irányzatába kapcsolódik, első kubista tájképei 1907-től készültek.

(Letöltve innen...)

Gyakran alkalmazta a kollázstechnikát is. Kísérletezései során rájött, hogy egyestárgyak képe annyira beleeivódott az emberek képvilágába, hogy elég csak néhány vonallal érzékeltetni formájukat, máris a tárgy asszociálódik hozzá. Elgondolása alapján születtek meg az olyan képek, mint a Hegedű és pipa (1913) c. kollázs.

(Letöltve innen...)

Órai bemutató itt...

A modern festészet - vázlat

Az expresszionizmus és a fauvizmus

A 19. század végén, 20. század elején Európa országaiban a társadalmi válság felerősödött, ezzel egyidőben újfajta szociális érzékenység jelent meg a képzőművészetekben is. Több új irányzat alakult ki, rövid életű, de forradalmi lendületű mozgalmak határozták meg a 20. század elejét (avantgárd törekvések).

Az expresszionizmus Európa északi országaiban született meg, az irányzat ihletője Vincent Van Gogh művészete. A festők lelkiállapotukat, érzelmeiket vetítik ki a vászonra, fejezik ki - innen ered az irányzat elnevezése is - a hagyományos szépségeszmény kereteit szétfeszítve. A kifejezésnek rendelődnek alá a formák és a színek: eltorzított formákkal és harsány színekkel dolgoznak, gyakran alkalmazzák nagy felületen a komplementer párokat, világos - sötét értékeket egymás mellett. Gyakorta dolgoznak erős, lendületes, vibráló ecsetvonásokkal, már-már domborművet adó festékmennyiséggel.

Edvard Munch (1863-1944)
Norvég festő, a stílus egyik legjellegzetesebb alkotója. Sikoly c. (1893) képén egy nyomasztó figura kerül középpontba, arca jelzésszerű, halálfejhez hasonló. A magányos alak mögött a távolban szintén jelzésszerű emberi árnyak láthatók, kiemelve a "főszereplő" egyedüllétét, kétségbeesését. Kanyargó vonalritmika, erős, kontrasztos színek teszik még erőteljesebbé a mondanivalót.

(Letöltve innen...)

Egy másik képén, az Élet-fríz "Az élet tánca" c. darabján a kifejezőerő inkább a színekben és a tematikában uralkodik. A festő ecsetnyomai, vonalvezetése itt nem annyira drámai, talán csak a kép fő alakjának megfestésében hangsúlyos. Alakjai síkszerűek.

(Letöltve innen...)

Oskar Kokoschka (1886-1980)
osztrák festőművész festészete rokonítható Munchéval. Hatalmas, több méteres vásznakat fest, széles ecsetvonásokkal, sötét - világos kontrasztokkal, vastagon felvitt festékkel. A vihar c. (1914) képén a sötét háttérből világít elő a két fekvő alak, körülöttűk kavargó világos foltokkal. A színek és vonalak kavargását nőalak nyugodtságával ellensúlyozza, míg a férfi vibráló feszültsége már a kitörni készülő vihart idézi.

(Letöltver innen ...)

A fauvizmus rövid élete ellenére is a 20. század első művészeti forradalmának tekinthető és a Fauvok-művészcsoporthoz kapcsolódik. A csoport 1905-ös, nagy port kavaró kiállításáról kapta eredetileg gúnynevét, "vadak". A csoport vezéralakja Henri Matisse (1869-1954) volt. Általános jellemzőjük, hogy látványos színkontrasztjaikkal nagyon dekoratív hatást értek el.

Matisse a Tánc c. (1909-1910) képén nőalakjait egyszerű formákból építi fel, mozdulataikban a tánc ritmusát adja vissza. A hideg kék háttérre piros figurákat fest, így fokozza a kép intenzitását.

(Letöltve innen...)

Más képein is hangsúlyos a dekorativitás. Pl. Zene c. (1939) képén a háttér növénymintája a valóságos formát utánozva díszítőelemmé válik. Alakjainak arányai a nagyobb kifejezőerő érdekében önkényesek és egyszerűsítettek.

(Letöltve innen...)

Élénk, tiszta színekkel fest. Csendéletei is hasonlóan épülnek fel: nyers színek, jelzésszerű, geometrikus formák, a térbeliség élményének teljes elvetése. Ennek az irányzatnak köszönhető a későbbiekben a modern festészetre sokszor jellemző nyers (tubus-) színek bátor használata. (Csendélet kék asztalon, 1947)

(Letöltve innen...)

Elődjüknek tekinthető Cézanne, aki szintén a formaiság egyszerűsítésével és a térbeli viszonyok átírásával kisérletezett.
Órai előadás itt...

A modern építészet - vázlat

A 19. század végétől beszélhetünk modern építészetről, ami aztán a 20. században teljesedik ki.

Általános jellemzői:

Az építészek egyre gyakrabban alkalmazták a vasszerkezeteket, amellyel lehetővé vált, hogy az épületeket felfelé bővítsék. Ez a"nagyvárosi" építkezés - a magas telekárak miatt is - általánossá vált.
Nagyobb hangsúlyt kapott a funkció, a használhatóság, pl. szemben a szecesszió díszletszerű építészeti megoldásaival.

Eltűntek a díszítmények, ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek a tiszta, geometrikus formák.

Az első olyan építész, akinél megfigyelhetők ezek a változások Gustave Eiffel, aki főleg acélvázas épületek tervezésével, építésével foglalkozott. Nemcsak az Eiffel-torony (1887-1889), hanem a budapesti Nyugati pályaudvar (1874-1877) is az ő alkotása! (A kép a torony építését ábrázolja 1888-ból, letöltve innen...)

Kiemelkedőek és példa értékűek az Egyesült Államok építészinek alkotásai. Mivel az országból hiányoztak a hagyományok, könnyebben alkalmazták az újat, gyorsabban is terjedt el, mint másutt. A funkcionalizmus iskolájának vezető építésze Henry Sullivan Chicagói és New York-i irodaházain a forma, a funkciót követi. Tanítványa Frank Lloyd Wright (1869-1959) a modern építészet egyik legnagyobb mesterévé vált. Legismertebb alkotása a Vízesésház, a környezetével összhangban álló épület. A táj és az épület egységet képez. Jellemző formái: ismétlődő hasábformák, ismétlődő ablaksorok, a környezet elemeinek (kő, a víz kanyargása, esése) "házba építése".

(Letöltve innen...)

Európában, Németországban egy új művészeti iskola jött létre 1919-ben. A Bauhaus alapítója Walter Gropius, az iskola célja: a művészetek újraegyesítése, amely az új építészetben teljesedik ki, és a mesterképzés. (Az iskola híres magyar oktatója, s később a New Bauhaus irányítója Moholy-Nagy László.)

(A Bauhaus épülete, letöltve innen...)

A 20. század egyik legnagyobb egyénisége volt a svájci származású Le Corbusier (1887-1965). A sokoldalú, kísérletező alkotó a Bauhausban is képezte magát: egymaga építész, festő, szobrász, bútortervező és író is.Jelentősebb alkotásai 1945 után keletkeztek.
A marseille-i lakóegység 1946-1952 között épült meg. A hatalmas épülettömb 137 m hosszú, 24,5 m széles és 57 m magas. 17 lakószintből áll, 337 lakással. Tetőkerttel és afelső szinteken közösségi létesítményekkel tervezte mg alkotója. A lakásokat az épület belső hossztengelyében kiépített "utcáiról", folyosóiról lehet megközelíteni. Minden lakás 3,66 m széles, de különböző méretű, a homlokzat felől pedig kétszintesek.

(Letöltve innen...)

A franciaországi, ronchamp-i Búcsújárótemplomot 1950-ben építette. A szoborszerű épület, hófehér falait betonból öntötték ki, formája szabálytalan, ellentéte a lakóegység szimmetriájának.

(Letöltve innen...)

Az 1950-es évektől India államnak dolgozott.
A Legfelsőbb Bíróság épülete (Csandígarh)

(Letöltve innen...)

Néhány példa a modern építészetre

Jörn Utzon: Operaház (Sydney, 1956-1973)

(Letöltve innen...)

Golden Gate Bridge (1937, USA, San Francisco)
Fesztáv: 1280 m
Pillérek magassága: 227 méterrel a vízszint felett
Drótkötelei átmérője: 90 cm

(Letöltve innen...)

Empire State Building (USA, New York, 1930-1931)

(Letöltve innen...)

Órai előadás itt...

A szecesszió művészete - vázlat

A szecesszió szó - kivonulás - először egy osztrák festőcsoportot jelölt, az elavult művészettel való szembenállásukat fejezték ki ezzel a névvel. Úgyanezt a stílust jelölik még az Art Nouveau és a Jugendstil kifejezéssel is.
A korszak építészete teljesen új stílust teremtett, megalapozója a modern építészetnek: az aszimmeetria, a kacskaringós díszítmények, növényi motívumok alkalmazása jellemzi. Gyakori épületanyag a vas, az üveg és más iparitermeléssel könnyen előállítható anyagok.
Egyik legegyedibb alkotója Antonio Gaudí (1852-1926). Művészete példa nélküli, úgy gondolta, hogy az építkezés egy élő folyamat, tervrajzait építkezés közben is változtatta. Főműve, a barceloniai Szent Család-templom, a mai napig befejezetlen.

A szecesszió megújította a formatrevezés. A szecessziós iparművészet megújította a bútortervezést, az üveg- és kerámiaművesség formakincsét.

Vallin irodabútora

Tiffany-lámpa "Favril" üvegből

A Zsolnay-gyár eozinmázas, aszimmetrikus formájú vázája

A grafikai tervezés is megújult a századfordulón. A cseh származású Alfred Mucha (1860-1939) plakátjain nyilvánul meg legteljesebben a stílus: hullámzó vonalak, növényi, és egyéb díszítőelemek alkalmazása, keskeny, elegáns megjelenési forma.

A festészet egyik kiemelkedő alakja az osztrák Gustav Klimt (1862-1918), a bécsi Sezession-csoport alapítója. Festészetének jellemzői: dekoratív, felhasználja az óasszír és a bizánci művészet motívumait, geometrikus mintákkal díszitett képfelületei síkszerűek, ettől elütően emberelekjai finoman megrajzoltak; gyakran használja az arany színt.

A szecesszió Magyarországon

Hazánkban leginkább az építészetben jelentkezett ez a stílus.

Első képviselője Lechner Ödön (1845-1914) volt. Jelentős műve az Iparművészeti Múzeum épülete (1895), keleti, mór elemekkel gazdagított szecessziós stílusú.

Magyar Ede: a szegedi Reök-palota (1906-1907)

Hazánkban az üvegfestészetet Róth Miksa képviselte.

Róth Miksa: Pávás üvegfestmény (1903)

A posztimpresszionizmus művészete

A 19. század végén az impresszionizmus fejlődése megtorpant, ábrázolásmódja kissé sablonossá vált. A következő festőnemzedék ezen kívánt változtatni, ezért a posztimpresszionizmus tulajdonképpen nem egy stílust határoz meg, hanem az impresszionizmust követő főleg festészeti irányzatok gyűjtőneve. Azoknak a festőknek a munkáit soroljuk ide, akik új ábrázolásmódokat kerestek.

Festők

Paul Cézanne (1839-1906)

Francia festő, műveiben a tudatos alkotás, a kompozíció kerül előtérbe. Az első művész a 20. században, aki lemond a térbeliségről, nem alkalmazza a hagyományos perspektívát. Csendélet c. (1895-1900) képén például a gyümölcsöstálra és az asztal lapjára is jobban rálátunk, mint a valóságban. Emellett fontos számára, a látvány tudatos, értelmező jellege.

A St. Victoire-hegy c. (19004-1906) képén a látványt mértani alakzatokra bontja. A Vörös mellényes fiú c. (1890-1895) képén pedig a fiú karja aránytalanul hosszú, mégsem zavaró, mivel ez teremti meg a kép egyensúlyát.

A St. Victoire-hegy (1904-1906)

Vörös mellényes fiú (1890-1895)

Vincent Van Gogh (1853-1890)

Holland festő, autodidakta művész; rövid alkotói időszaka alatt rengeteg képet festett. Műveit többször is kiállították Párizsban, a "Függetlenek Szalonjában". Érett korszakában képeit ragyogó, tiszta színvilág, örvénylő ecsetvonások, sok rétegben felvitt festék jellemzik, s ez látható már A Langlois hídja Arles mellett (1888) c. képén is.

Utolsó ismert képe, a Varjak a búzamezőn (1890) akkori lelkiállapotának szinte lenyomata. Sötét, fenyegető színvilág, örvénylő búzamező, a fekete madarak feszültséggel teli hangulatot tükröznek.

1890-ben drámai módon vet véget életének. S sors iróniája, hogy míg életében mindössze egy képet tudott csak eladni, mára művei óriási vagyonokat érnek.
(Önarcképek 1887, 1889)

Paul Gauguin (1848-1903)

Van Gogh barátja, a kor jelentős francia festője. Sokféle foglalkozás kipróbálása után 25 évesen kezdett el festeni először az impresszionizmus jegyében. 1891-ben Tahitire utazik, hogy ott megtalálja a természet ősi harmóniáját, ami Európából szerinte már eltűnt. A sziget megihlette: képeit egzotikus színvilág, dekorativitás, az alakok kontúros , síkszerű ábrázolása jellemzi.

Két tahiti nő (1892)

Piac (1892)

Henry de Toulouse-Lautrec (1864-1901)

Francia festő, nemesi családban született, egy gyermekkori balesete miatt nem nőtt tovább. Részben emiatt művészetét az ironikus hangvétel, karikatúraszerűség jellemzi.

A műlovarnő (1888)

Kedvenc témája a mulatók világa a cirkusz, lóversenyek mellett. Ebben rokonságot mutat Degas művészetével. Gyakran használ színes krétát, finom vonalak, élénk színhatások jellemzik így készült képeit. Művészetére hatottak a japán fametszetek, főleg plakátjainál alkalmazta ezt a technikát, pl.: Aristide Bruant-plakátok (1893).