A modern festészet - vázlat

Az expresszionizmus és a fauvizmus

A 19. század végén, 20. század elején Európa országaiban a társadalmi válság felerősödött, ezzel egyidőben újfajta szociális érzékenység jelent meg a képzőművészetekben is. Több új irányzat alakult ki, rövid életű, de forradalmi lendületű mozgalmak határozták meg a 20. század elejét (avantgárd törekvések).

Az expresszionizmus Európa északi országaiban született meg, az irányzat ihletője Vincent Van Gogh művészete. A festők lelkiállapotukat, érzelmeiket vetítik ki a vászonra, fejezik ki - innen ered az irányzat elnevezése is - a hagyományos szépségeszmény kereteit szétfeszítve. A kifejezésnek rendelődnek alá a formák és a színek: eltorzított formákkal és harsány színekkel dolgoznak, gyakran alkalmazzák nagy felületen a komplementer párokat, világos - sötét értékeket egymás mellett. Gyakorta dolgoznak erős, lendületes, vibráló ecsetvonásokkal, már-már domborművet adó festékmennyiséggel.

Edvard Munch (1863-1944)
Norvég festő, a stílus egyik legjellegzetesebb alkotója. Sikoly c. (1893) képén egy nyomasztó figura kerül középpontba, arca jelzésszerű, halálfejhez hasonló. A magányos alak mögött a távolban szintén jelzésszerű emberi árnyak láthatók, kiemelve a "főszereplő" egyedüllétét, kétségbeesését. Kanyargó vonalritmika, erős, kontrasztos színek teszik még erőteljesebbé a mondanivalót.

(Letöltve innen...)

Egy másik képén, az Élet-fríz "Az élet tánca" c. darabján a kifejezőerő inkább a színekben és a tematikában uralkodik. A festő ecsetnyomai, vonalvezetése itt nem annyira drámai, talán csak a kép fő alakjának megfestésében hangsúlyos. Alakjai síkszerűek.

(Letöltve innen...)

Oskar Kokoschka (1886-1980)
osztrák festőművész festészete rokonítható Munchéval. Hatalmas, több méteres vásznakat fest, széles ecsetvonásokkal, sötét - világos kontrasztokkal, vastagon felvitt festékkel. A vihar c. (1914) képén a sötét háttérből világít elő a két fekvő alak, körülöttűk kavargó világos foltokkal. A színek és vonalak kavargását nőalak nyugodtságával ellensúlyozza, míg a férfi vibráló feszültsége már a kitörni készülő vihart idézi.

(Letöltver innen ...)

A fauvizmus rövid élete ellenére is a 20. század első művészeti forradalmának tekinthető és a Fauvok-művészcsoporthoz kapcsolódik. A csoport 1905-ös, nagy port kavaró kiállításáról kapta eredetileg gúnynevét, "vadak". A csoport vezéralakja Henri Matisse (1869-1954) volt. Általános jellemzőjük, hogy látványos színkontrasztjaikkal nagyon dekoratív hatást értek el.

Matisse a Tánc c. (1909-1910) képén nőalakjait egyszerű formákból építi fel, mozdulataikban a tánc ritmusát adja vissza. A hideg kék háttérre piros figurákat fest, így fokozza a kép intenzitását.

(Letöltve innen...)

Más képein is hangsúlyos a dekorativitás. Pl. Zene c. (1939) képén a háttér növénymintája a valóságos formát utánozva díszítőelemmé válik. Alakjainak arányai a nagyobb kifejezőerő érdekében önkényesek és egyszerűsítettek.

(Letöltve innen...)

Élénk, tiszta színekkel fest. Csendéletei is hasonlóan épülnek fel: nyers színek, jelzésszerű, geometrikus formák, a térbeliség élményének teljes elvetése. Ennek az irányzatnak köszönhető a későbbiekben a modern festészetre sokszor jellemző nyers (tubus-) színek bátor használata. (Csendélet kék asztalon, 1947)

(Letöltve innen...)

Elődjüknek tekinthető Cézanne, aki szintén a formaiság egyszerűsítésével és a térbeli viszonyok átírásával kisérletezett.
Órai előadás itt...

A modern építészet - vázlat

A 19. század végétől beszélhetünk modern építészetről, ami aztán a 20. században teljesedik ki.

Általános jellemzői:

Az építészek egyre gyakrabban alkalmazták a vasszerkezeteket, amellyel lehetővé vált, hogy az épületeket felfelé bővítsék. Ez a"nagyvárosi" építkezés - a magas telekárak miatt is - általánossá vált.
Nagyobb hangsúlyt kapott a funkció, a használhatóság, pl. szemben a szecesszió díszletszerű építészeti megoldásaival.

Eltűntek a díszítmények, ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek a tiszta, geometrikus formák.

Az első olyan építész, akinél megfigyelhetők ezek a változások Gustave Eiffel, aki főleg acélvázas épületek tervezésével, építésével foglalkozott. Nemcsak az Eiffel-torony (1887-1889), hanem a budapesti Nyugati pályaudvar (1874-1877) is az ő alkotása! (A kép a torony építését ábrázolja 1888-ból, letöltve innen...)

Kiemelkedőek és példa értékűek az Egyesült Államok építészinek alkotásai. Mivel az országból hiányoztak a hagyományok, könnyebben alkalmazták az újat, gyorsabban is terjedt el, mint másutt. A funkcionalizmus iskolájának vezető építésze Henry Sullivan Chicagói és New York-i irodaházain a forma, a funkciót követi. Tanítványa Frank Lloyd Wright (1869-1959) a modern építészet egyik legnagyobb mesterévé vált. Legismertebb alkotása a Vízesésház, a környezetével összhangban álló épület. A táj és az épület egységet képez. Jellemző formái: ismétlődő hasábformák, ismétlődő ablaksorok, a környezet elemeinek (kő, a víz kanyargása, esése) "házba építése".

(Letöltve innen...)

Európában, Németországban egy új művészeti iskola jött létre 1919-ben. A Bauhaus alapítója Walter Gropius, az iskola célja: a művészetek újraegyesítése, amely az új építészetben teljesedik ki, és a mesterképzés. (Az iskola híres magyar oktatója, s később a New Bauhaus irányítója Moholy-Nagy László.)

(A Bauhaus épülete, letöltve innen...)

A 20. század egyik legnagyobb egyénisége volt a svájci származású Le Corbusier (1887-1965). A sokoldalú, kísérletező alkotó a Bauhausban is képezte magát: egymaga építész, festő, szobrász, bútortervező és író is.Jelentősebb alkotásai 1945 után keletkeztek.
A marseille-i lakóegység 1946-1952 között épült meg. A hatalmas épülettömb 137 m hosszú, 24,5 m széles és 57 m magas. 17 lakószintből áll, 337 lakással. Tetőkerttel és afelső szinteken közösségi létesítményekkel tervezte mg alkotója. A lakásokat az épület belső hossztengelyében kiépített "utcáiról", folyosóiról lehet megközelíteni. Minden lakás 3,66 m széles, de különböző méretű, a homlokzat felől pedig kétszintesek.

(Letöltve innen...)

A franciaországi, ronchamp-i Búcsújárótemplomot 1950-ben építette. A szoborszerű épület, hófehér falait betonból öntötték ki, formája szabálytalan, ellentéte a lakóegység szimmetriájának.

(Letöltve innen...)

Az 1950-es évektől India államnak dolgozott.
A Legfelsőbb Bíróság épülete (Csandígarh)

(Letöltve innen...)

Néhány példa a modern építészetre

Jörn Utzon: Operaház (Sydney, 1956-1973)

(Letöltve innen...)

Golden Gate Bridge (1937, USA, San Francisco)
Fesztáv: 1280 m
Pillérek magassága: 227 méterrel a vízszint felett
Drótkötelei átmérője: 90 cm

(Letöltve innen...)

Empire State Building (USA, New York, 1930-1931)

(Letöltve innen...)

Órai előadás itt...