A
kubista festészeti irányzat szintén a 20. század elejének egyik művészeti útkereső mozgalma volt. Gyökerei egyrészt
Cézanne festészetében és a természeti népek geometrikus formákon alapuló szobrászatában lelhetők fel. A
kubizmus szó a latin eredetű
cubus (kocka) szóból ered, és ennek megfelelően az irányzatra a valóság tárgyainak mértani formákra bontása jellemző. A leegyszerűsített formák a rend és az állandóság ideáját testesítik meg. A kubista alkotásokra jellemző a szimultaneizmus (egyidejűség): egyszerre több nézőpontból megfestett képrészletek.
Az irányzat fejlődésével terjed el a
kollázstechnika, melynek lényege, hogy a művész sokféle anyagot - textil, papír, fém - is felragaszt egy felületre.
Pablo Picasso (1881 - 1973)
A modern festészet egyik legnagyobb, legismertebb alakja, Malagában, Spanyolországban született. Rajztehetsége korán megmutatkozott, szülei támogatták ilyen irányú tanulmányait. A madridi művészeti főiskola elvégzése után 1904-ben Párizsba költözött, ettől kezdve bontakozott ki önálló festészete.
A kubista festészet létrejötte neki köszönhető
Az avignoni kisasszonyok c. műve az első kubista akotás. Alakjai mértani formákból épülnek fel, egyszerre több nézetből is ábrázolva. Néhány arc a képen afrikai törzsi maszkra emlékeztet.
Kollázsa pl.:
Picasso :
A gitár (1914)
Picasso a humanizmus eszméit képviselte;
Guernica (1937) c. képével a fasizmus barbár, értelmetlen pusztításai ellen tiltakozott. A mű a német bombázók által földig rombolt spanyol falu tragédiájának állít emléket. Montázshoz hasonló, drámai hatású, hatalmas kép, erős fény-árnyék kontrasztokkal, mely kusza, torz, egymáshoz képest aránytalan figurákkal.
Picasso egész életművére jellemző a folyamatos útkeresés, megújulás. Az 1950-es években rengeteg szobrot készített változatos anyagokból, különböző darabokból összerakva. Plasztikái inkább fémszerkezetek, amelyekbe szemétből vett elemeket is beleépített. Szellemes, sokrétű alkotások.
A '60-as években a kerámiával, kerámiatálak készítéséval foglalkozott, amelyeket humoros figurákkal díszített.
Egy másik jelentős kubista alkotó,
Georges Braque (1882 -1963) először a
fauvok irányzatába kapcsolódik, első kubista tájképei 1907-től készültek.
Gyakran alkalmazta a kollázstechnikát is. Kísérletezései során rájött, hogy egyestárgyak képe annyira beleeivódott az emberek képvilágába, hogy elég csak néhány vonallal érzékeltetni formájukat, máris a tárgy asszociálódik hozzá. Elgondolása alapján születtek meg az olyan képek, mint a
Hegedű és pipa (1913) c. kollázs.
(Letöltve innen...)
(Letöltve innen...)
(Letöltve innen...)
(Letöltve innen...)
