A modern építészet - vázlat

A 19. század végétől beszélhetünk modern építészetről, ami aztán a 20. században teljesedik ki.

Általános jellemzői:

Az építészek egyre gyakrabban alkalmazták a vasszerkezeteket, amellyel lehetővé vált, hogy az épületeket felfelé bővítsék. Ez a"nagyvárosi" építkezés - a magas telekárak miatt is - általánossá vált.
Nagyobb hangsúlyt kapott a funkció, a használhatóság, pl. szemben a szecesszió díszletszerű építészeti megoldásaival.

Eltűntek a díszítmények, ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek a tiszta, geometrikus formák.

Az első olyan építész, akinél megfigyelhetők ezek a változások Gustave Eiffel, aki főleg acélvázas épületek tervezésével, építésével foglalkozott. Nemcsak az Eiffel-torony (1887-1889), hanem a budapesti Nyugati pályaudvar (1874-1877) is az ő alkotása! (A kép a torony építését ábrázolja 1888-ból, letöltve innen...)

Kiemelkedőek és példa értékűek az Egyesült Államok építészinek alkotásai. Mivel az országból hiányoztak a hagyományok, könnyebben alkalmazták az újat, gyorsabban is terjedt el, mint másutt. A funkcionalizmus iskolájának vezető építésze Henry Sullivan Chicagói és New York-i irodaházain a forma, a funkciót követi. Tanítványa Frank Lloyd Wright (1869-1959) a modern építészet egyik legnagyobb mesterévé vált. Legismertebb alkotása a Vízesésház, a környezetével összhangban álló épület. A táj és az épület egységet képez. Jellemző formái: ismétlődő hasábformák, ismétlődő ablaksorok, a környezet elemeinek (kő, a víz kanyargása, esése) "házba építése".

(Letöltve innen...)

Európában, Németországban egy új művészeti iskola jött létre 1919-ben. A Bauhaus alapítója Walter Gropius, az iskola célja: a művészetek újraegyesítése, amely az új építészetben teljesedik ki, és a mesterképzés. (Az iskola híres magyar oktatója, s később a New Bauhaus irányítója Moholy-Nagy László.)

(A Bauhaus épülete, letöltve innen...)

A 20. század egyik legnagyobb egyénisége volt a svájci származású Le Corbusier (1887-1965). A sokoldalú, kísérletező alkotó a Bauhausban is képezte magát: egymaga építész, festő, szobrász, bútortervező és író is.Jelentősebb alkotásai 1945 után keletkeztek.
A marseille-i lakóegység 1946-1952 között épült meg. A hatalmas épülettömb 137 m hosszú, 24,5 m széles és 57 m magas. 17 lakószintből áll, 337 lakással. Tetőkerttel és afelső szinteken közösségi létesítményekkel tervezte mg alkotója. A lakásokat az épület belső hossztengelyében kiépített "utcáiról", folyosóiról lehet megközelíteni. Minden lakás 3,66 m széles, de különböző méretű, a homlokzat felől pedig kétszintesek.

(Letöltve innen...)

A franciaországi, ronchamp-i Búcsújárótemplomot 1950-ben építette. A szoborszerű épület, hófehér falait betonból öntötték ki, formája szabálytalan, ellentéte a lakóegység szimmetriájának.

(Letöltve innen...)

Az 1950-es évektől India államnak dolgozott.
A Legfelsőbb Bíróság épülete (Csandígarh)

(Letöltve innen...)

Néhány példa a modern építészetre

Jörn Utzon: Operaház (Sydney, 1956-1973)

(Letöltve innen...)

Golden Gate Bridge (1937, USA, San Francisco)
Fesztáv: 1280 m
Pillérek magassága: 227 méterrel a vízszint felett
Drótkötelei átmérője: 90 cm

(Letöltve innen...)

Empire State Building (USA, New York, 1930-1931)

(Letöltve innen...)

Órai előadás itt...